A torna kifejezetten a tartósan számítógép előtt dolgozó emberek számára fontos, mivel segít megelőzni az egészségügyi problémákat és javítja az általános közérzetet. A rendszeres testmozgás, a nyújtó gyakorlatok és a helyes testtartás kialakítása csökkenti a nyak-, hát- és derékfájdalmakat, valamint mobilizálja a gerincet és erősíti az izmokat. Egy rövid torna vagy egyszerű gyakorlatok beillesztése a munkanapba segít megőrizni az egészséget és a jó közérzetet.
Gerincferdülésről akkor beszélünk, ha a gerinc élettani (fiziológiás) görbületei oldalirányba elhajlanak és vagy elcsavarodnak (torziós szkoliózis). A gerinc ilyenkor aszimmetrikussá válik. Megkülönböztetünk ismeretlen eredetű (idiopátiás), öröklött vagy szerzett gerincferdülést. Gyakori kiváltó tényezők a hirtelen növekedés, a helytelen táskaviselés, az egyoldalú sportok, a tartós helytelen ülés vagy a test egyéb betegségei. Ez a torna speciális gyakorlatokat foglal magában, amelynek célja a ferdülés okozta tünetek enyhítése és a gerinc nyújtása, egyenesítése. Mindezek erősítik a hát-, derék-, mellkas-, légző- és hasizmokat, valamint segítenek fenntartani a megfelelő testtartást és mozgékonyságot. Gyakran javasolt korrekciós fűző viselése, súlyosabb esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet.
A gerincsérvtorna (discus hernia) speciális gyakorlatokat foglal magában, amelyek célja a gerincsérv tüneteinek enyhítése és a gerinc erősítése. Ez a torna fokozatosan nyújtja és erősíti a gerincet, csökkenti a nyomást a sérv területénés segít visszanyerni a normális mozgékonyságot. Fontos, hogy a gerincsérvtornát szakképzett szakember irányítása mellett végezzük, hogy megfelelően kezeljük a problémát és elkerüljük a sérülés kockázatát.
A porckorongkopás (discopathia) a gerinc bármelyik szakaszán előfordulhat, ennek gyógytornája speciális gyakorlatokat kíván, amelyek segítenek enyhíteni a porckorong kopásával járó tüneteket és célzottan nyújtják a csigolyák közötti réseket. A torna csökkenti a fájdalmat és a merevséget, ezáltal fokozza a mozgékonyságot. Az izmok erősítésével javul a testtartás.
A deréktorna a fájdalmas szakasz lazítására és nyújtására, valamint a „core” izmok erősítésére irányul. A gyógytorna célja a fájdalom enyhítése és a rugalmasabb mozgás elérése. Ezek a gyakorlatok erősítik a hát-, has- és oldalsó izmokat, javítják a testtartást és ezáltal támogatják a gerinc egészségét. A deréktorna rendszeres végzése segít megelőzni a derékfájdalmat és sérüléseket.
A McKenzie-gyógytorna egy speciális terápiás megközelítés, amelyet olyan gerincbántalmakra alkalmazunk fájdalom csökkentése és megszüntetése céljából, melyeknek hátterében nem gyulladás, hanem valamilyen mechanikai eredet húzódik meg. Ez a McKenzie torna különösen hatékony porckorongsérvre, becsípődésekre, lumbágóra, isiászra, különböző nyaki és derékfájdalmak kezelésére. A McKenzie-gyógytorna egyéni elemzést és testre szabott gyakorlatokat tartalmaz, amelyeket a páciens otthon is végezhet.
A tartásjavító torna olyan gyakorlatokat foglal magában, amelynek célja a helyes testtartás elérése. Ezek a gyakorlatok erősítik a nyak-, hát- és hasizmokat, valamint nyújtják a megrövidült izmokat. Rendszeres gyakorlással ez a torna hozzájárul a hosszú távú fájdalommentes és egészséges testtartáshoz.
A hátizom-erősítő torna célja a hátizmok erősítése és stabilizálása. Ennek során súlyzós vagy testsúlyos gyakorlatokat, például függeszkedéseket, gerinctámaszokat végzünk. Használhatunk hátizom-erősítő eszközöket is. A hátizom-erősítő torna segít fejleszteni a hátizmokat, javítja a testtartást és a gerinc stabilitását. Ezáltal csökkentheti a hátfájdalmat, elősegítheti a megfelelő testtartást és támogathatja a mindennapi tevékenységeket. Fontos azonban, hogy a tornagyakorlatokat helyesen és biztonságosan végezzük, szakember irányítása vagy útmutatása alapján!
A Scheuermann-kór a háti csigolyatestek hátrafelé való (dorzális) kiszélesedését jelenti. Ez okozza a háti szakasz fokozott görbületét. A Scheuermann-kór gyógytorna olyan speciális gyakorlatokat tartalmaz, amelyek segítenek enyhíteni az elváltozással járó fájdalmakat és az izmok erősítésével javítják a testtartást, a gerinc mobilitását, stabilitását. A rendszeresen végzett gyógytorna és a szakember által kidolgozott terápiás program segíti a tünetek csökkentésétés ezáltal javul az életminőség.
A deréktáji panaszokat összefoglaló néven lumbágónak nevezik. A lumbágógyógytorna olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek lazításokkal és nyújtásokkal (stretching) segítenek enyhíteni a derék és az alsó háti szakasz fájdalmait és erősíteni a derék-, hát- és hasizmokat. Végezetül nagy hangsúlyt fektetünk a helyes testtartásra.
Az ízületi kopások, például a nyak-, váll-, csípő-, térdízületi kopás (arthrosis) rehabilitációja olyan program, amely speciális gyakorlatokat és terápiás módszereket alkalmaz az érintett ízületi fájdalmak enyhítésére, az ízületek funkciójának javítására. A rehabilitációs folyamat magában foglalja a gyógytornát, a lazító és nyújtógyakorlatokat, az izomerősítést, az ízületi stabilitás helyreállítását és ezáltal az életminőség javítását. Sok esetben alkalmazunk elektroterápiás kezeléseket is.
A Baker -ciszta megjelenésének hátterében mindig a térd megbetegedése áll. A térd hátsó részén, a térdhajlatban esetenként eltérő nagyságú, fájdalmas cisztát találunk, ahol a túltermelődött ízületi folyadék egy része kilép a helyéről. Akkor alakulhat ki a Baker-ciszta, ha a térd szerkezete nem tökéletes (ízületi gyulladás, porckopás, stb.). Tünetek: duzzanat a térdhajlatban, fájdalom, amely általában terhelésre, a térd hajlításakor jelentkezik. Kiváltó tényező lehet a meleg éghajlat és a megerőltetés. A ciszta méretétől függően kezeljük a megbetegedést, amennyiben kisebb, akkor pihentetés, hűtés és gyulladáscsökkentő krém használata javasolt. Nagyobb méret esetén leszívhatják, még nagyobb esetén kioperálják a cisztát, amire ritkán kerül sor. A beteg állapotának javulásakor elkezdhető a gyógytorna, ami fokozatosan megerősíti a térdet körülvevő izmokat.
A gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek) különböző formái pl. a kéz, a váll, a könyök, a csípő, a térd stb. ízületein jelentkező gyulladások. Olyan terápiát alkalmazunk, amely csökkenti a gyulladást, a fájdalmat és javítja az ízület funkcióját. A rehabilitáció ebben az esetben magában foglalja a gyógytornát, a különböző fizikoterápiás eljárásokat és a hidegterápiát.
A befagyott váll, más néven adhesive capsulitis vagy frozen shoulder olyan állapot, amelyben a váll környékén a szalagok és izmok megrövidülnek, a vállízület lemerevedik, mozgástartománya beszűkül, szélsőséges esetben mozgásképtelenné válik, ami nagy fájdalommal jár. A vállízület hatalmas mozgástartománnyal rendelkező ízület, amely biztosítja számos mindennapos tevékenységük ellátását. A rehabilitáció az orvosi kezelés mellett magában foglalhat különféle terápiás eljárásokat, mint például aktív és passzív nyújtásokat, manuálterápiát, később izomerősítő gyakorlatokat, fizikoterápiát. Az elsődleges cél a fájdalom enyhítése, a vállízület mozgékonyságának helyreállítása és a vállízület izmainak megerősítése.
Teniszkönyökről akkor beszélünk, ha az ujjak és a csukló feszítésénél, fizikai igénybevételekor erőteljes fájdalom lép fel a könyök külső, azaz a kisujj felőli oldalán. A fokozódó, éles fájdalmat gyakran kíséri nyomásérzékenység, esetleg duzzanat. Súlyos esetben már fizikai terheléstől függetlenül, éjszaka is jelentkezhetnek a tünetek és az alkarban gyengeség érzése is felléphet, ami a tárgyak leejtését okozhatja. A teniszkönyök rehabilitációja olyan terápiás megközelítést foglal magában, amely csökkenti a gyulladást, ezáltal pedig enyhül a fájdalom és javul a könyök mozgása. A rehabilitáció része a gyógytorna, az elektroterápia és az izomfascia kezelés, amelyek eredményeképpen csökken a gyulladás, a fájdalom és az ízületi merevség. A cél a könyök körüli és az egész kar izmainak megerősítése és a könyök stabilitásának helyreállítása. Golfkönyök esetén a diagnózis, a tünetek és a panaszok megegyeznek a teniszkönyöknél leírtakkal, de ebben az esetben a fájdalom a könyök belső, azaz a hüvelykujj felőli oldalán jelentkezik és azokat az izmokat, inakat érinti, amelyek a csuklót és az ujjakat behajlítják. Ilyenkor a könyök belső bütykének gyulladásáról van szó és a terápia lépései is azonosak.
Az impingement, azaz ütközési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyben a vállízület, az ízületi tok, az inak és a rotátorköpeny gyulladtak. A rehabilitáció során az elsődleges cél a gyulladás és a fájdalom csökkentése, a vállízület és a lapocka mozgásának helyreállítása, a nyak- vállöv-mellkas funkcionális együttműködésének helyreállítása. Passzív és aktív gyógytornával szabaddá tesszük a beszűkült vállízületet, majd az azt körülvevő izmokat és a rotátorköpeny izmait is megerősítjük. Fontos a jégterápia és a fizikoterápia szükség szerinti alkalmazása is.
A cervicobrachialis szindróma olyan tünetegyüttes, amelyben a nyaki gerinc és a kar közötti idegek és szövetek irritálódnak vagy összenyomódnak, ami fájdalmat, zsibbadást és gyengeséget okozhat a nyak, a váll és a kar területén. Ez a kezelés magában foglalja elsődlegesen a nyaki gerinc és a vállizmok lazítását, nyújtását és a merevségek oldását. A megfelelő gyakorlatokkal csökkenteni tudjuk az idegrendszeri irritációt és javítjuk a keringést.
A reumatoid artritisz egy autoimmun eredetű, gyulladásos ízületi betegség, amely jellemzően a kisízületeket, például a kéz- és lábujjakat érinti. A reumatoid artritisz rehabilitációja olyan terápiás megközelítést foglal magában, amely csökkenti a gyulladást és enyhíti a fájdalmat. A gyógytornával nyújtjuk a beszűkült ízületeket és javítjuk azok mozgékonyságát, majd óvatosan megerősítjük az izomzatot.
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) olyan autoimmun betegség, amely szerte a testben gyulladást okozhat és számos szervet és rendszert érinthet, mint például a bőrt, az ízületeket, a szívet, a tüdőt és a vesét. A SLE rehabilitációja olyan terápia, amely enyhíti a tüneteket, csökkenti a gyulladást és javítja az érintett területek funkcióját. A rehabilitációs program általában személyre szabott gyógytorna, amely ízületi nyújtást, izomerősítést és a testmozgás javítására irányuló gyakorlatokat tartalmaz.
A Bechterew-kór, más néven spondylitis ankylopoetica (SPA) gyulladásos eredetű betegség, amely a gerincet érinti. Legintenzívebben a nyaki és a derékszakaszra lokalizálódik. A gerinc idővel megmerevedik, a csigolyák összecsontosodnak, bambusznádhoz hasonlóvá válnak. Ez okozza a fájdalmakat és a mozgáskorlátozottságot. Ezért nagyon fontos az időben elkezdett kezelés, amely jó eredményt hoz. A Bechterew-kór rehabilitációja a gerinc mozgékonyságának javítását és az izomzat megerősítését célozza. A rehabilitációs program általában magában foglalja a specifikus gerincnyújtó és a testtartás javítására irányuló gyakorlatokat és fizikoterápiás módszereket.
A törés utáni rehabilitáció a törés helyétől, típusától függ. Az alkalmazott gyógytorna különbséget tesz operált és nem operált esetek között. A rehabilitáció célja a fájdalom enyhítése, a balesetet szenvedő testrész mozgékonyságának helyreállítása, az izomerő, valamint a normális funkció visszanyerése. A rehabilitációnál fontos, hogy a terápia során a gyakorlatokat fokozatosan alkalmazzuk a gyógytornász, azaz a fizikoterapeuta és az ortopéd sebész irányításával.
Ficam akkor fordul elő, amikor az ízületi tokba tartozó csont kijön eredeti helyéről, az ízület elveszti normális anatómiai állapotát és funkcióját, amit nagy fájdalom kísér. A ficam utáni rehabilitáció olyan terápiás folyamat, amelyet az ízületi ficam utáni állapot helyreállítása és a felépülés céljából alkalmazunk. A rehabilitáció célja a fájdalom enyhítése, az ízületi mozgékonyság és stabilitás helyreállítása, a normális funkció visszaszerzése.
Szalagsérülésekről akkor beszélünk, amikor az ízület stabilitását biztosító szalagok részlegesen vagy teljesen elszakadnak. A részleges szalagszakadás többnyire nem igényel műtétet, de a teljes szakadás az esetek többségében igen, hogy biztosítsa az ízület normális funkcióját. A rehabilitáció célja a fájdalom enyhítése, az ízületi mozgás beszűkülésének (kontraktúra) oldásával az eredeti mozgékonyság visszaállítása és az izmok megerősítése. A rehabilitációs program tartalmazhat gyógytornát, masszázst, fiziko-, és balneoterápiát.
A rotátorköpeny négy izomból áll, amelyek a vállízületet elölről, hátulról és felülről körülölelik. Ezek az izmok összehúzódásukkor a csonthoz tapadó inakat maguk felé húzzák, ezáltal válik lehetővé a váll felfelé, befelé és kifelé történő mozgatása. A rotátorköpeny-szakadás olyan súlyos izomkárosodás, amelyben az érintett izom vagy izomcsoport részlegesen vagy teljesen elszakad. Az izomszakadások rehabilitációja olyan gyógytornát foglal magában, amelynek részei a nyújtó és erősítő gyakorlatok, célja a fájdalom enyhítése, a mozgástartomány helyreállítása és az izomzat megerősítése. Kiegészítő terápia lehet még masszázs, fizikoterápia és úszás. A rehabilitáció során fontos a fokozatosság és a szakember irányítása, hogy megfelelő módon történjen a gyógyulás és a teljes funkcionális visszatérés.
A derék- és hátfájás gyógytornája olyan terápiás megközelítéseket tartalmaz, amelyek segítenek enyhíteni a fájdalmat és javítani az érintett gerincszakasz mozgékonyságát. A gyógytornagyakorlatok általában a gerincet tartó izmok lazítására, nyújtására, stabilizálására, az izomerő és az állóképesség növelésére, valamint a testtartás javítására összpontosítanak. A gyógytorna célja a derék- és hátfájás hosszú távú kezelése, amellyel megelőzzük a panaszok kiújulását. A gyakorlatokat minden esetben a beteg egyéni szükségleteihez és állapotához igazítjuk.
A hanyag tartás olyan probléma, amely eltér a normális, fiziológiás (élettani) testtartástól. Ez gyakran okoz izomfeszülést, nyak-, hát- vagy derékfájást. A gyógytornával megerősítjük azokat az izmokat, melyek a megfelelő tartást biztosítják. A hanyag tartás javítása érdekében megtanítjuk a pácienst a helyes testtartásra ülő és álló helyzetben, illetve járás közben. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tudatát minél többször irányítsa a korrekt testtartásra. Fontos a megfelelő irodaszék és a beteg alkatához illő ágy használata.
A lúdtalptorna a bokára és a harántsüllyedésre irányuló terápiás gyakorlatok összessége, amelyek célja a hosszanti és a harántboltozat megemelése, amit a talpizmok megerősítésével érünk el. Fontos a torna rendszeres végzése és lehetőleg minél fiatalabb korban való elkezdése. Kisgyerekeknél fontos korrekciós (szupinációs) cipő hordása, később pedig a torna mellett a saját lábra készített lúdtalpbetét és megfelelő cipő viselése! A nem kezelt, bedőlt boka, lúdtalp és harántsüllyedés a későbbiekben térd-, csípő-, derék- és gerincproblémákat idéz elő.
A műtétre való felkészítés olyan terápiás módszereket foglal magában, amelyek segítik a beteget a műtét előtti fizikai állapotának javításában és az optimális felépülés elősegítésében. A fizioterapeuta által vezetett program általában tartalmaz lazító, nyújtó, erősítő és légzőgyakorlatokat, valamint fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezeléseket. Elmagyarázzuk a páciensnek, hogy mi vár rá a műtét után, és hogy mit tegyen a funkcionális képesség helyreállítása, a posztoperatív fájdalom enyhítése és a gyorsabb rehabilitáció elérése érdekében.
A műtét utáni rehabilitáció elengedhetetlen! Nem elég, ha a műtét sikeres: a beteg teljes felépüléséhez a szakszerű és időben megkezdett utókezelés hozzájárul. Ennek eléréséhez mind a páciensnek, mind a gyógytornásznak együtt kell működnie! A rehabilitációs program időtartama és intenzitása a műtét típusától és a beteg egyéni állapotától függően eltérő lehet a műtéti protokoll szerint.
A szélütés (stroke) olyan neurológiai betegség, amely az agy vérellátásának hirtelen megszakadását eredményezi. A szélütés sürgősségi ellátást, orvosi kezelést és rehabilitációt igényel. Az orvosi beavatkozás célja az érintett agyi terület vérellátásának helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül. Ennek függvényében nyeri vissza a beteg a stroke-ot megelőző állapotát. Amennyiben ez nem történik meg, és mozgáskárosodások alakulnak ki, fontos időben megkezdeni a szakszerű mozgásterápiát!
A sclerosis multiplex (SM) krónikus neurológiai betegség, amelyet az idegrendszer autoimmun gyulladása és az idegsejtek károsodása jellemez. A betegségben a jó és rossz periódusok (shubok) váltják egymást. A sclerosis multiplex kezelése magában foglalja immunmoduláns gyógyszerek alkalmazását a gyulladás csökkentésére és a betegség progressziójának lassítására. Emellett a rehabilitáció, a fizioterápia is fontos szerepet játszik a mozgáspálya és izomerő megtartásában, illetve javításában és a mindennapi tevékenységek végzésének megkönnyítésében. Az SM-es betegeknek sérül az egyensúlyuk, így a speciális gyógytornának tartalmaznia kell egyensúlygyakorlatokat és céltornát is.
A Parkinson-kór az agyban lévő fekete mag (nucleus niger) ismeretlen eredetű megbetegedését jelenti. A betegségre jellemző a remegés, a mimika- és indítékszegénység. A beteg mozgása és járása beszűkül, aprókat lép, nehezen fordul, izmai feszesek és koordinációs zavarai vannak. A Parkinson-kór kezelése általában tartalmazza a gyógyszeres terápiát is, amelynek célja az agy dopaminszintjének helyreállítása. Emellett a fizioterápia és az életmód-változtatás, például a rendszeres speciális testmozgás, a táncterápia, a masszázs is segítenek a tünetek enyhítésében, az egyensúly, a koordináció, a mozgékonyság és az életminőség javításában.
Az isiász olyan neurológiai betegség, amelyet az ülőideg (nervus ischiadicus) gyulladása vagy a rá nehezedő nyomás okoz. A köznyelvben ezt a betegséget ülőidegzsábának nevezik. A nervus ischiadicus a test legnagyobb perifériás idege. A terápia lényege a gyulladás megszüntetése, illetve a nyomás alatt lévő ideg felszabadítása. Az isiász kezelésére alkalmazunk fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket és izomlazítókat, valamint fizikoterápiát és speciális, McKenzie-gyógytornát. A lazító, nyújtó és erősítő gyakorlatok a tünetek és az idegre kifejtett nyomás enyhítésére, valamint a mozgás és a funkció helyreállítására, megelőzésére és a visszaesések minimalizálására is szolgálnak.
A neuropathia olyan neurológiai betegség, amely a perifériás idegek károsodását jelenti és gyakran fájdalommal, zsibbadással és érzészavarokkal jár. A neuropathia lehet veleszületett vagy szerzett (pl. cukorbetegség, alkoholizmus, autoimmun betegség miatt kialakult) betegség. A neuropathia gyógyításában legfontosabb az alapbetegség kezelése vagy a kiváltó ok megszüntetése. A páciens gyógyszereket kap a fájdalom és az idegi tünetek enyhítésére, valamint elektro- és fizioterápiában részesül, amelyek segítenek a normális mozgás és az izomerő fenntartásában. A neuropathia tüneteinek enyhítésére és a beteg állapotának javítása céljából fontosak az életmódbeli változtatások, például a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás is.
A központi idegek (az agyvelő és a gerincvelő) vagy a perifériás (agyból vagy gerincvelőből kilépő) idegek bénulása esetében különbséget kell tenni részleges bénulás (paresis) és teljes bénulás (plegia) között. Ezek olyan neurológiai betegségek, amelyek az izomerő bizonyos fokú vagy teljes elvesztésével járnak. Nagyon fontos a korai rehabilitáció megkezdése, hogy a páciens elkerülje a további izomgyengülést és az ízületi merevséget. A rehabilitáció magában foglalja a fizioterápiát, a masszázst, az izomstimulálást és szükség esetén az ergoterápiát, hogy a beteg visszanyerje izomerejét, mozgékonyságát és az önálló életvitelhez szükséges készségeket.
Ez a betegség leggyakrabban az alkar és a hüvelykujj mentén, például az állandó egérhasználat (egérbetegség) következtében fordul elő. A fizioterápia ínhüvelygyulladás esetén hatékony kezelési mód, amely magában foglalhat hűtést, különböző gyulladáscsökkentő krémek használatát, masszázst, manuálterápiát, elektroterápiát, speciális nyújtó gyakorlatokat és az érintett terület rögzítését. A gyulladás és a fájdalom megszűnésével fokozatosan megkezdjük a legyengült izmok erősítését, hogy elkerüljük a kiújulás lehetőségét.
A kézsebészeti műtétek utáni rehabilitáció célja a műtétet követően a kéz funkciójának helyreállítása. A cél a műtét következtében kialakult beszűkülések, merevségek oldása, amelynek eredményeképpen a beteg visszakapja az ízületek mozgékonyságát és az izmok megerősítésével a kéz visszanyeri az erejét. Ezek után nagy hangsúlyt fektetünk a kéz ügyességének helyreállítására különböző készségfejlesztő eszközök használatával. A beteg egyéni állapotától függően a rehabilitáció időtartama és intenzitása változhat.
A reumás kéznél a kéz kisízületeinek fájdalmas gyulladásáról, duzzanatáról, merevségéről, esetlegesen kipirosodásáról beszélünk. Leggyakrabban a kéznek a reumatoid artritisz (RA) okozta kisízületi gyulladásával találkozunk. A kéz ízületi gyulladásának kezelése általában a tünetek enyhítésére és a gyulladás csökkentésére irányul. A fizioterápia során speciális gyakorlatok és terápiás technikák alkalmazása segít a fájdalom enyhítésében, az ízületek mobilitásának javításában és erősítésében, valamint a kéz funkciójának helyreállításában.
A kézen előforduló idegsérüléseket legtöbbször baleset okozza. Megkülönböztetünk teljes és részleges idegsérüléseket. A kéz bénulása lehet központi idegrendszeri és perifériás. A rehabilitáció célja az érintett terület mozgékonyságának, izomerejének és funkciójának helyreállítása. A rehabilitációs program általában tartalmazhat fizioterápiát, speciális gyakorlatokat és terápiás technikákat, amelyek segítik a kéz lazítását, a beszűkült mozgáspálya nyújtását, az idegi útvonalak regenerációját és az izomerő fejlesztését. A gyógytornász mindig figyelembe veszi a beteg aktuális állapotát és ennek megfelelően alkalmaz különböző terápiát.
Vénás tornát visszérbetegség esetén alkalmazunk, hogy segítsük a vér visszaáramlását a vénás rendszerbe, ezáltal csökken a lábszár, a boka és a lábfej duzzanata. Ez olyan gyakorlatokat és mozgásformákat jelent, amelyek a vénás keringést segítik és javítják. Célja a visszerek és a vénás keringési elégtelenség kezelése, valamint a vérrögök kialakulásának megelőzése. A hosszantartó ülés és a nyári meleg rontja a vénás visszaáramlást.
Artériás tornát érszűkületes betegeknél alkalmazunk, akiknél az artériás erek szűk keresztmetszete miatt nem áramlik elég oxigéndús vér a lábak szöveteibe. A torna olyan gyakorlatokat és mozgásformákat jelent, amelyek az artériás keringést fokozzák és az artériás erek tágulását segítik. A torna során gyakran alkalmazunk aerobik típusú gyakorlatokat, mint amilyen például a séta, a futás vagy a kerékpározás, amelyek segítik az artériák tágulását és a serkentik a szövetek oxigénellátását.
Az arctorna terápiás célból alkalmazott gyakorlatokat és mozgásformákat jelent, amelyek az arcfunkciók helyreállítását segítik, például arcidegbénulás (facialis paresis) vagy arcműtét esetén. Az arctorna célja az esetlegesen fennálló arczsibbadás enyhítése, az izomerő visszanyerése és az arcizmok kontrolljának javítása. A gyakorlatok magukban foglalhatják az arcizmok lazítását, nyújtását, erősítését és koordinációját, valamint a mimikai mozdulatok gyakorlását a teljes arcfunkció helyreállítása érdekében.
A szájsebészeti korrekciós műtétek után alkalmazott arctorna terápiás gyakorlatokat és mozgásformákat jelent. Az arctorna célja az arcfunkciók helyreállítása és az optimális esztétikai eredmény elérése. A gyakorlatok magukban foglalhatják az arcizmok lazítását, nyújtását, erősítését és koordinációját, valamint a szájmozgások és a mimikai mozdulatok gyakorlását a teljes arcmozgékonyság visszaszerzése érdekében.
A kozmetikai célból alkalmazott arctorna gyakorlatokat és mozgásformákat jelent, amelyek a fiatalosabb megjelenést, az arcizmok erősítését, a bőr rugalmasságának fokozását szolgálják. A gyakorlatok magukban foglalhatják az arcizmok aktív mozgatását, masszázst és nyújtó gyakorlatokat, amelyek segíthetnek megemelni és feszesíteni az arcbőrt, valamint csökkenteni az öregedés jeleit.
A terhestornával felkészítjük a kismama izomzatát a fokozatosan növekvő teher viselésére. Megerősítjük a láb, has, hát és derékizmokat. Megtanítjuk a szülés alatti légzésre, mely könnyebbé teszi a baba világra hozatalát. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülés után nagy tehernek kitett izmok megerősítésére is (karok, vállak, hát– és derékizmok). Fontos, hogy a terhesség során kinyúlt, legyengült hasizmok állapotát visszaállítsuk a szülés előttire.
Ezt a testsúlycsökkentő gyógytornát olyan pácienseknek ajánljuk, akik valamilyen megbetegedésben (térd– vagy csípőproblémák, diabetes stb.) szenvednek és szakember felügyeletével szeretnének súlyukból leadni. A testsúlycsökkentő gyógytorna olyan terápiás eljárás, amelynek célja a testsúly csökkentése és a testmozgás elősegítése a túlsúlyos vagy kórosan elhízott egyének számára. A testsúlycsökkentő gyógytorna a kardiovaszkuláris edzést, az erősítő gyakorlatokat és a nyújtást kombinálják, hogy fokozzák az anyagcserét, kalóriát égessenek és növeljék az izomerőt. A sikeres testsúlycsökkentő gyógytornával csökken az ízületi terhelés és javul a vércukor– és koleszterinszint, a vérnyomás, a pulzus stb.
Az ultrahangterápia a fizikoterápia egyik formája, amelyben ultrahanghullámokat használunk a szövetek kezelésére és gyógyítására. Ez az ultrahangterápia egy olyan mélymasszázsnak felel meg, amely megmozdítja a sejteket és a kezelés alkalmával hatóanyagot juttat a szövetekbe. Különböző gyógyhatású géleket alkalmazunk, amelyek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és izomlazító tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek által csökken a gyulladás, a fájdalom és javul a keringés az érintett területeken. A terápia során az ultrahangos eszközt a bőrön keresztül közvetlenül az érintett területre helyezzük, körkörös, lassú mozdulatokkal végezzük a kezelést. Az ultrahanghullámok olyan magas rezgéseket bocsátanak ki, hogy a páciens semmit sem érez. A beteg már az első alkalom után némi javulást tapasztal. A kezelések száma limitált, az ultrahang erősségét és időtartamát a beteg állapotához igazítjuk.
A TENS-kezelés (Transzkután Elektromos Idegstimuláció) gyógyszermentes fájdalomcsillapító eljárás, az elektroterápia egyik formája, amely alacsony frekvenciájú impulzusokon alapul. A TENS-kezelés során tappancsokat helyezünk fel a letisztított bőrre, amelyek elektródákkal kapcsolódnak a készülékhez, stimulálják az idegeket és gátolják a fájdalomüzeneteket. Ezt a kezelést alkalmazhatjuk bénult vagy legyengült izmok erősítésére, fájdalomcsökkentésre, izomlazításra és a keringés javítására és korlátlan ideig adhatjuk. Egy alkalom 15 percig tart, de meghosszabbítható. A páciensnek együtt kell működnie a terapeutával, hogy jelezze a megfelelő áramerősséget. Amennyiben az áram túl erős, ellenkező hatást érünk el.
hétfőtől – péntekig:
8:00 – 20:00
szombaton:
8:00 -14:00
created by: Bartalis Ádám